00. Prológus

3:00 am. A mai nap a harmadik bulim. Már háromszor megakartak dugni. Persze, mondhatnám hogy olyan életet élek ami arról szól hogy rózsaszín csillámpónikkal játszadozok az ágyamon anyuval. Bárcsak így lenne. Ma öt éve hogy elment anyu. És én bulizok, hajnalban, ismeretlen emberekkel. Ez az Vera! Szép volt. "Haza kéne baktatnom" - gondoltam magamba legalább nyolcadszorra. Kilencedszerre sikerült is elindulnom, elköszöntem mindenkitől. Ez túl szép hogy igaz legyen. A hajamat fogva ordítottam hogy "Bazdmeg!". A szórakozóhely ajtajáról éppen hogy csak kiléptem, hallottam hogy valaki a nevemet ordibálja.
- Veronika! Szegő Veronika!
- Mi van? - harsongtam vissza diszkréten. Egyre csak közeledett felém az alak, majd mellém lépett.
- Ezt majdnem itt hagytad. - mosolygott felém kedvesen, ezt követően megpillantottam a telefonom a kezébe. Szegény lány. Ő csak a telefonom akarta ideadni, én meg lecsesztem.
- Köszi! - próbáltam mosolyogni, de nem nagyon ment, hogy mondjak is valami igazat. A hölgy végigmért, majd a erősen a szemembe nézett.
- Luca. - nyújtotta a jobb kezét felém, míg én illedelmesen odanyújtottam az enyém, így kezet fogtunk.
- Hazaviszlek, oké? - kérdezte tőlem, de én félig álomban voltam. Bólintani próbáltam, de valami biccentés félét csináltam, azt hittem helyben összecsuklok.
Elkísért a kocsijához, én beszálltam, majd hazafurikázott.
- Ez lesz az, ugye? - mutatott a házunk felé.
- Igen, köszönöm szépen!
- Várj! - kiabált utánam. - Köszi hogy megismerhettelek. - én bólintottam, Ő pedig egy röpke mosollyal bezárta az autója ajtaját.
Bevonszoltam magam a házunkba, nem akartam felköszönteni Nagyit, ezért csak belevetődtem az ágyba, aztán aludtam mint állat.

~~~~~

Reggelente mindig Nagyi költött, csodálkoztam is, hogy most miért is nem költött fel, hisz délután két óra volt. Kibaktattam a konyhába, keresve a nagymamám, de sehol sem találtam. Később kiabáltam is, de sehol senki és semmi. Feladtam a keresést, lehuppantam az ágyra, és láttam hogy valami figyel a tévé mögül. Odasétáltam, majd kihúztam a lapot a porból és koszból. Egy levél volt. Az elején észrevettem, hogy nem más mint a Mama írhatta.